Én csak egy ezer éveken át egyre csak hallgatag Beszélő Hegy vagyok, de az Ég és a Föld Menyegzőjén mindig otthon vagyok, ha már az Árkok Földjén valahol éppen lakodalmat laknak, üstöt főznek és teknőre tálalnak. S tudom, mit tesz az, ha ezen a tájon menyegzőt is csak úgy tartanak, hogy ezzel lakodalmat laknak. Ez éppen csak azt teszi, amit az Üsse kő végén tesz a mátkáknak kimondott hűség esküje.
Ha viszont elfogadjuk, hogy az Üsse kő végén – miként az összes magyar népmese végén – a lakodalmat lakó jelenetek legősibb értelmük szerint mindig az Ég és Föld Menyegzőjét jelentik, akkor ebben a konstellációban már el kell fogadnunk a Nagy Triád jelenlétét is. A tradicionalista szerzők közül a legalaposabb René Guénon könyvében – La Grande Triade – elemzett távol-keleti tradíció teljességének megjelenítéséhez ezek szerint itt még talán hiányozhatna az Ember. De nem hiányzik.
Ha az Ég és Föld között új szövetséget kötnek, s ennek ünnepére az Ég és Föld Menyegzőjét is megülik, akkor ebben az összefüggésrendszerben az Ember szerepét minden egyes ünneplőnek be kell töltenie, ahogyan be is töltik. Bármennyire tagadják is hát az Ég Köveinek követei azt, hogy lenne bennük bármi is, ami emberi, amit tesznek, azt az Ember szerepébe helyezkedve, az Emberért és az Ember nevében teszik – a csillagszemű és az árkok barázdálta arcok égi és földi, s hozzá még az ég és a föld közötti útját egyengetve, s a kövön maradó kövek és a gördülő kövek sorsát egyaránt az Ég Köveinek sorsával elegyítve.
Ezzel az Üsse kő rituális őstörténetének képzeletbeli színpadán is együtt van, együtt lehet az Ég, a Föld és az Ember alkotta Nagy Triád, a Tien-ti-zsen, de úgy, hogy ezzel újabb hármasságok is kibontakoznak. Az Ég hármassága itt: a mámor, a mágia és a magasság. A Föld hármassága itt: a tisztelet, a tartás és a teremtés. Az Ember hármassága itt: a rím, a rítus és a ritmus.
S ha ez így van, akkor a könyv olvasója lesz az Ember. A zsen. Aki a Tien-ti-zsen hármasságában a maga helyét megtalálva maga is részese, ünneplője és egyben ünnepeltje az Ég és Föld Menyegzőjének. A kövek kövön maradásának. A falak egekbe magasodásának. A misztérium titkát fel nem fedő, de a misztériumnak a maga méltóságát mindig megadó rituális előadásnak.
Hogy hol van az Ég és a Föld között az Ember?
2012.06.10. 18:54
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.